Zongoraművész. (Budapest, 1899. júl. 8. – Budapest, 1977. aug. 29.). Sándor Árpád zongoraművész és Sándor Frigyes karmester testvére. A budapesti Zeneművészeti Főiskolán Dohnányi Ernőnél és Kovács Sándornál tanult. 1922-től hosszabb ideig Németországban turnézott Árpád bátyjával. Különösen a barokk és a bécsi mesterek, Mendelssohn, Bartók muzsikáját tolmácsolta rendkívüli formaérzékkel, tiszta zeneiséggel. Egy időben rendszeresen játszott kamarazenét Tátrai Vilmossal és vonósnégyesével. 1945 előtt a Goldmark Zeneiskolában, 1949-től a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán (1951–54) tanította a zongorakötelező tárgyat. Liszt-díjas érdemes művész (1969)
/Magyar Életrajzi Lexikon/